Nyitólap > Lovak >

A vágta

A vágta a ló leggyorsabb mozgásneme. Bármelyik ló, ha sebességét fokozzák, vágtázni kezd. A ló szervezetét, izomzatát, a végtag izületeket, a lábvégeket ez a mozgás veszi a legjobban igénybe.

Fajtái

A vágta gyorsasága szerint kétféle változatát különböztetjük meg: könnyű és versenyvágta mozgást.

A Közép- vagy könnyű vágta: Ez a vágtafajta lassúbb, kimélőbb. A mozgás alatt három dobbanás hallható. A külső hátsó láb dolgozik egyedül, ez fog először talajt, a belső hátsó és az ellentétes külső elülső pedig utána. A belső elülső láb felett repül előre a test, s ez nyúlik messze előre és az éri utoljára a talajt.

A következő ábra megmutatja a könnyűvágta lépéssorrendjét, illetve, hogy mikor melyik lába éri a földet a lónak (a kép alján az üres négyszög levegőben lévő, a teli pedig földet érő lábat jelöl):

A versenyvágta: Ez a ló szervezetét legjobban megterhelő vágtafajta. Ebben a vágtában a lónak csak legfeljebb két lába éri egyszerre a talajt, a lebegő szakasz hosszú.

A versenyvágta lépéssorrendje:

Érdekes adatok:
Sebesség: Akár 60 km/óra.
A könnyű vágtát nevezik angolul „canter”-nek, a versenyvágtát pedig „carrier”-nek. Ha pedig már itt tartunk: a vágta maga pedig a galopp.

Női nyeregben is lehet gyorsan haladni: ekkor viszont a ló nem vágtázik, hanem gyorsan poroszkál. A jobb, illetve bal oldalra való ütemes súlypontáthelyezés a törzset ringatja, függőleges lengés alig észlelhető. Tehát nem pattog a lovas a nyeregben.

A ló ugyan kétféleképpen tud vágtázni, de a lovas nem: az ő szempontjából a vágta iramai a következők: munkavágta, középvágta, összeszedett vágta, nyújtott vágta.

Csináljuk, ahogy a nagykönyvben meg van írva

A ló most már szépen vágtázik magától, de hogyan érjük el, hogy ezt akkor tegye, amikor mi szeretnénk, illetve hogyan maradjunk rajta, ha már elindult?

Beugratás előtt a lovasnak a lovat legalább egy félfelvétellel érdemes arra késztetnie, hogy hátsó lábaival jobban lépjen a sújpontja alá. Ez azért jó, mert így a lónak könyebb lesz a vágtába beugrani.

Jobb kézre történő beugratáskor a következő segítségeket kell a lovasnak adnia:

Félfelvételekkel fel kell hívni a ló figyelmét, hogy új feladat következik
Belső ülőcsontját jobban megterheli
A jobb oldali csizma közvetlenül a hevederen fekszik, ezzel egyidőben a jobb szár megadja a kívánt állítást a lónak jobbra
A bal oldali, külső szár behatárolja az állítást, és megakadályozza, hogy a ló a bal vállára essen.
A lovas bal csizmája a heveder mögött egy tenyérnyire ellentart.
Amint a ló beugrik, alovas a szárral különösen a belső kézen, kis mértékben enged.

Az előrehajtó testsúly- és csizmasegítségek gondoskodnak a vágta folyamatosságáról, a lovas nyugodt felsőtesttel csípőből követi a ló mozgását.

Jobbos, vagy balos?
A vágta aszerint, hogy melyik láb dolgozik előre, lehet jobbra vagy balra vágta. Jobbra vágtázik a ló, ha a testét a bal hátulsó lábával löki el először és a jobb elülsővel dolgozik egyedül előre. A balra vágta ennek a fordítottja. A Mivel az egyedül dolgozó hátsó lábat nagyon igénybe veszi ez a mozgás, a vágtát időnként célszerű váltani.
Pályán lovaglás során rendszerint a pálya középpontja felé eső oldali lábpár nyúlik előbbre. Ekkor mondjuk, hogy a ló helyes lábon vágtázik. Ellenkező oldali lábpár előrenyúlása esetén ellenvágtának nevezzük a mozgást.