Két abrosszal terítsünk Karácsonykor
2007 december 22, péntek
A karácsony nem mindig a mértéktelen ajándékozásról szólt. Ősidők óta ez a fény, a születés ünnepe, de a hagyományokat mára háttérbe szorította az orosz Télapó, a nyugati Rudolf és rengeteg ajándék. Nem is olyan régen még három abrosszal terítettek, szénát szórtak az asztal alá, és a halottakat is az ünnepi asztalhoz várták – Vass Erika muzeológussal a hagyományos karácsonyról beszélgett a Figyelő.net.
A Figyelő.net nyomán.
Az északi földtekén a téli napforduló december 21-22-re esik, ekkor delel legalacsonyabban a Nap, ekkor lépünk túl az év leghosszabb éjszakáján. A történelem során az emberek leghosszabban a fényt ünnepelték, még a keresztény vallásban is kötődik a fény Jézus születéséhez. Hagyományaink pedig lényegesen megváltoztak – főleg a kommunizmusnak köszönhetően - az elmúlt pár évtizedben.
A keresztényeknek Jézus hozta a fényt
A sötétségen diadalmaskodó fény ünnepe egyidős az emberi civilizációval. Már az ókori Egyiptomban jeles nap volt december 21., de ehhez a naphoz kötődik többek között a perzsa Mithras-kultusz és a római Napisten ünnepe – mondta el a FigyelőNetnek Vass Erika, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa. A keresztény vallás szintén a fény eljövetelét ünnepli Jézus Krisztus születésének napján, karácsonykor. A XXI. században már el sem tudjuk képzelni a természet szeszélyének kitett ember világát. Gondoljunk bele, milyen lehetett, amikor délután négykor lement a Nap, és csak reggel hétkor, az első fényekkel indult újra az élet – mutat rá a fény jelentőségére Vass Erika.
Szimbólum értéke volt annak, amikor a IV. században meghatározták Jézus születését: a kereszténység a betlehemi csillaggal, a Megváltó születésével fogadta be a fény kultuszát. Jézus, és az újjászületés olyan erősen beleivódott a kultúránkba, hogy még a kommunizmus vallásellenes intézkedései sem próbálták soha kiiktatni a karácsonyt. Ez valószínűleg lehetetlen is lett volna, és olyan erős ellenállást váltott volna ki, amelyet nem mertek vállalni.
Böjt és hajnali mise
Az elmúlt rendszerben megelégedtek azzal, hogy semlegesíteni próbálták az ünnep vallásos jellegét. Így lett a karácsony a fenyőfa és a szeretet ünnepe Jézus nevének említése nélkül, illetve a pihenés és az évzáró bulik ideje. A december 6-hoz kapcsolódó Mikulás, azaz Szent Miklós püspök helyére pedig az orosz eredetű Télapó került. Erre erősít rá napjainkban a globalizáció, amely egyeduralkodóvá teszi a reklámokban könnyen és hatásosan megjelenő Santa Claust.
A magyar kultúrában az ajándékokat hagyományosan az Angyalka vagy a kis Jézuska hozza, ám lassan kiszorítják őket az angolszász kultúrából származó, a magyarság számára korábban ismeretlen ajándékot rejtő zoknik, rénszarvasok. A bableves, halászlé, mákos guba helyére pedig a karácsonyi pulykasütés kerül – emeli ki a muzeológus.
A paraszti otthonokban a karácsonyfa megjelenése előtt egy örökzöld ágat helyeztek el az örökkévalóság és az élet jelképeként. A Dél-Alföldön volt szokás, hogy elkészítették a „világ-abroncsát”: két tüskés gledícsia ágat koszorúalakba hajtottak, aszalt gyümölcsöt, almát szúrtak rá: ezzel Jézus töviskoronáját és a feltámadást jelképezték. Az adventi koszorú – mely ugyancsak a fény szimbolikáját jelenítette meg – megalkotása 1833-ra, Hamburgba nyúlik vissza, és akkor még 23 gyertyával készült, s így napról napra nőtt az égő gyertyák száma.
Nincs adatunk arról, hogy a honfoglalás-kori magyarság hogyan viszonyult a napfordulóhoz, volt-e „fényünnepük”. Paraszti kultúránk azonban gazdag örökséget hagyott ránk. Advent 23 napja várakozással és a „kisböjttel” telt: az emberek lélekben és testben is fölkészültek Jézus Krisztus, a Megváltó születésére. Naponta háromszor ettek, december 24-e is előkészületi nap, Krisztus születésének előestéje volt. Hús először 25-én került az asztalra. Minden nap reggel hétkor kezdődött a rorate, a hajnali mise: a hívek még sötétben mentek be a templomba, és már világosban jöttek ki onnan. Így készültek Jézus, a világosság, a fény eljövetelére. Sok hívő a mai napig tartja ezeket a szokásokat – mondja Vass Erika.
A cikk folytatásban megtudhatjuk, micsoda a Lucabúza, miért terítsünk két abrsszal karácsonykor, valamint hogy nálunk és Ausztriában miért a Jézuska hozza az ajándékot, miért nem a Mikulás. Ha kiváncsiak, a Figyelőneten megtudhatják.