Nyitólap > Ló és egészség > Tartás >

Hogyan tenyésszünk kancacsikót?

Befolyásolható a születő csikó neme

Egy Új-zélandi kutatás szerint az, hogy kanca vagy méncsikó születik, nem csak a véletlenen múlik.

A HorseTalk nyomán

Az Új-zélandi Department of Conservation (Megőrzési Hivatal) által támogatott hat éven át tartó kutatás során Elissa Cameron és Wayne Linklater arra a megállapításra jutott, hogy a kanca fogantatáskori fizikai állapota befolyásolja a születő csikó nemét.

A Massey-i Egyetem Nemzeti Erőforrások tanszékének ökológiai csoportjának hallgatói a Kaimanawa síkságon élő vadlovakat tanulmányozta 1994 és 99 között. Dr Cameron doktori disszertációjának célja az volt, hogy bizonyítsa a Trivers-Willard elméletet (lásd keretes írásunkat), miszerint jobb fizikai kondiciónak örvendő kancák nagyobb esélyel szülnek méncsikót.

A kutatás eredményeit a ménesek növekedésének befolyásolására szeretnék felhasználni. A cél az, hogy fogamzásgátlókkal fogják vissza a lovak túlszaporodását.

Új Zélandi vadlovak - Fotó: Waikato Times

Bár a Moawhango folyó síkságán élő lovak közül több, mint 400 könnyen azonosítható volt vagy mintázata alapján, vagy azért, mert korábban megjelölték, Dr Linklater szerint kezdetben okozott némi problémát a megtalálásuk a vadonban.

Aztán megtalálták a rendszert a mozgásukban. "Rengeteg ló él itt, de mindegyiknek megvan a maga területe. Amint kitapasztaltuk, hogy melyik csoport területe merre van, már gyerekjáték volt fellelni őket."

A Hundlingdon eljáráson alapuló testkondíció pontokat (Body condition scores - BCS) jegyeztek fel minden beazonosított lóról. A vizsgálatban csak azok a kancák vettek részt, akikről sikerült minden 20 napos periódusban legalább két alkalommal felmérést készíteni. Az időszak végéig 118 olyan csikó született, aki anyjáról rendelkezésre állt a meghatározott számú adat. Az adatok nagy szórást mutattak, 1 és 3,5 pont közötti eredményt értek el, átlagosan 2,5-öt.

A felmérés eredménye az lett, hogy a kancacsikóval vemhes kancák 97%-ának leromlott volt az állapota a nemzés idején, akik viszont méncsikót szültek, azok 80%-ban jó kondíciónak örvendtek amikor a csikó megfogant.

A lovak teherbe esés előtti és utáni testállapotpontjait összehasonlították, hogy a kancák állapotának változásait is követhessék.

"A vadon élő lovak kivállóan alkalmasak ilyen felmérésekre" mondta el Dr Linklater a HorseTalknak. "A kancákat nem etetik táplálékkiegészítőkkel, és évszakfüggően változik a kondíciójuk. Egyszerre egy csikójuk van - több kölyköt nevelő állatok esetében az ilyen felmérések jóval bonyolultabbá válnak. Ráadásul a lovak nem rejtegetik az újszülött csikókat. a szarvasmarhák, vagy a szarvasok például szeretik elrejteni a gyerekeiket, a vadlovak viszont idegesen reagálnak, ha nem lehetnek nyílt terepen."

"A szemmel történő állapotfelmérés is jól működik a lovaknál, mert a zsírréteg az egész testükön egyenletesen rakódik le, ellentétben például a birkákkal, akiknek a belső szerveik körül rakódik le leginkább."

Új Zélandi vadlovak - Fotó: Waikato Times

Vissza a felméréshez: azok a kancák, akik méncsikóval estek teherbe, általában javuló kondíciót mutattak, akik viszont kancával, azok állapota inkább romlott. Az adatok elemzése még inkább alátámasztotta ezt a megfigyelést: a méncsikóval vemhes kancák közül mindössze 3%-nak romlott az állapota, 80%-uk kondíciója pedig javult.

"Az elmélet alapján nem meglepő, amit az eredményeink mutatnak, hiszen az pontosan ezt jósolta."

A Glükózmennyiség is számíthat

Dr Cameronnak azonban van egy saját elmélete is, melyet birkákon szeretne ellenőrizni: az elfogyasztott glüköz mennyisége is befolyásolja az utód nemét.

A bőséges táplálék vagy stressz gyakran megemeli az állatok glükózszintjét. Ha ez tényleg befolyásolja az utód nemét, annak komoly hatása lehet az állat, és különösen a lótenyésztésre - hiszen sokan nagyon bőségesen látják el élelemmel a kancáikat.

"Ha egy korai embrió túl sok glükózt kap, az megöli a női változatokat" mondja Linklater. "Szeretnénk kideríteni, mi okozza ezt az összefüggést a lovaknál. Biztosak vagyunk benne, hogy ez történik, de nem látjuk, miért?"

Ha beigazolódik az elmélet, sokkal jobb esélyel lehet majd befolyásolni a születő utód nemét. "Amivel és amikor etetjük a kancát."

A Trivers-Willard elmélet

A jó kondíciójú kancák, akik több erőforrást tudnak utód gondozására fordítani, méncsikót fognak szülni, hiszen a mének jobban örökítik tovább a géneket, egy év alatt sokkal több utódot képesek létrehozni. Viszont csak akkor lesznek képesek szaporodni, ha elég erősek, erősebbek, mint a többi mén.

Így viszont a rosszabb kondíciójú anyának a kancacsikóval nagyobbak az esélyei a génjei továbbörökítésére, hiszen egy gyenge ménnek nincsen esélye utódokat nemzeni.