Amikor az ember a kisérleti állat
Újra nemzőképes egy Przewalski ló
2008 október 20, csütörtök
Sikerült helyreállítani egy genetikaig igen értékes przewalski ló nemzőképességét. A műtéti eljárást embereken kisérletezték ki.
Szerkesztett sajtóanyag
Az Egyesült Államok Smithsonian Nemzeti Állatkertjében végezték el az első sikeres ondóvezeték-helyreállítást egy Przewalski lovon. Ez az első ilyen jellegű beavatkozás, amit veszélyeztetett lófélén végeztek. A fajta Kína és Mongólia őshonos vadlova, de az 1970-es években kihaltnak nyilvánították. Jelenleg 1500 körüli példány található a világ állatkertjeiben, illetve számos kisebb kolóniát telepítettek vissza eddig Ázsiába.
Minnesota - Fotó: Ann Batdorf/Smithsonian’s National Zoo
A beavatkozás alanyát Minnesotának hívták. Génjei különösen értékesek a faj számára, melynek egyedeit különös gonddal pároztatják egymással, hogy genetikailag a lehető legváltozatosabb állományt hozhassák létre. Ennek a példánynak 1999-ben kötötték el az ondóvezetékét korábbi lakhelyén, mert így kancák között tarthatták. A Nemzeti Állatkertbe 2006-ban került.
Minnesota génjeinek értéke akkor derült ki, amikor felmérték a fajta Észak-Amerikai állományát. A felmenői alapján az amerikai tenyészprogram hetedik legértékesebb egyede. Az állatkert tudósai biztosak voltak abban, hogy ha sikeres lesz a beavatkozás, Minnesota természetes úton is képes lesz utódokat nemzeni.
"A legnagyobb kihívásunk az volt, hogy ilyen műtétet még sosem végeztek sem lófélén, sem pedig különösen veszélyeztetett faj példányán" mondta Dr. Budhan Pukazhenthi, az állatkert egyik tudósa. "Minden eljárást nekünk kellett kialakítanunk."
Az állatkert orvoscsapata Dr Sherman Silber St Luis-i urológus segítségét kérte a beavatkozáshoz. Ő az embereken végzett hasonló beavatkozások egyik úttörője, illetve sikeresen végrehajtott egy ilyen beavatkozást a St. Luisi állatkert egyik Dél-Amerikai Bush Dogján.
"Habár csapatunknak rengeteg tapasztalata van lovak érzéstelenítésében és műtésében, Dr Silber különleges tudása nagymértékben növelte a siker esélyét" mondta Dr Luis Padilla.
Az ember volt a kisérleti állat - Fotó: Suzan Murray/Smithsonian’s National Zoo
Dr Silber először 2007 márciusában próbálkozott a beavatkozással. Akkor nem jártak sikerrel, nagyrészt amiatt, mert a ló az oldalán feküdt, ami nagyon megnehezitette a kérdéses részek hozzáférhetőségét. Dr Silber úgy vélte, hogy ha a lovat a hátára fordítják, akkor biztosan sikeres lesz a beavatkozás.
Egy elaltatott lovat hosszabb ideig a hátára fordítani az állat mérete és fiziológiai adottságai miatt viszont nem egyszerű feladat. Az orvosok úgy döntöttek, meg lehet csinálni, de csak akkor, ha a műtétet a lehető leggyorsabban elvégzik. 2007 októberében a csapat újra megműtötte Minnesotát. A műtét mindössze egy órát tartott. Hat hónappal később az állatkert orvosainak sikerült ondómintát venni a lótól, mellyel bebizonyosodott, hogy a műtét sikeres volt.
"Mindig álmodtam arról, hogy tudásommal valahogy hozzájáruljak a vadon élő állatok fennmaradásához." mondta Dr Silber. "Az is izgalmas volt, hogy először alkalmaztunk egy olyan eljárást, melynek kikisérletezéséhez az ember volt a kisérleti állat."
A Nemzeti Állatkert tudósai mostanában tervezik Minnesotát pároztatni egy megfelelő kancával. Génjei növelik majd a genetikai sokféleséget a Przewalski állományban, melynek jelenleg élő példányai mindösszesen 14 állattól származnak. A tudósok a fogságban tartott, öregedő állomány termékenységének növelésével is kisérleteznek. Az állomány létszámának emelkedése több ló visszahelyezését tenné lehetővé természetes élőhelyeikre.
A Nemzeti Állatkert jelenleg Észak Kínában működik együtt helyi szakemberekkel ez ügyben.
A műtét sikere azért is jelentős, mert új lehetőséget teremt a veszélyeztetett fajok egyedeinek tárolására. Lehetővé teszi, hogy egy faj különböző nemű egyedeit együtt tarthassák akkor is, ha az állatkertek közötti tenyészprogramok nem javasolják utód létrehozását.